Fülzúgás hányinger hányás szédülés magas vérnyomás esetén

Különböző képzelőerejű betegek külön-féleképpen fogalmazzák meg ezt a panaszt.

Érezhetjük úgy, hogy elmozdulnak körülöttünk a tárgyak, vagy úgy, hogy mi magunk fordulunk el azoktól. Lehet, hogy képtelenek vagyunk megállni a lábunkon, s nem tudunk egyenesen menni.

Mi okozhat szédülést?

A valódi, az egyensúly-érzékelő rendszer betegségéből kiinduló szédülés azonban forgó, ingadozó jellegű, vagy olyan, mintha gyors liftben utaznánk. A forgó jellegű szédülésnél a beteg körhintában érzi magát. Az ingadozónál olyan érzés alakul ki, mintha a környezet előre, hátra vagy oldalra mozdulna el. A "liftérzés" esetében pedig zuhanást, süllyedést, esetleg hirtelen emelkedést érzünk.

Bizonytalan világ

Mindenfajta szédüléshez bizonytalanságérzés, félelem is társulhat. Gyakori panasz a hányinger, sápadtság, izzadás. Az egyensúlyérzékelő rendszer belső fülben található labyrinthusából kiinduló szédülés heves, forgó jellegű, amit középfülgyulladás is okozhat. A Meniére-betegségben a hirtelen jelentkező, forgó jellegű szédülést hallászavar, fülzúgás, hányinger, hányás kíséri.

Jelek, amelyek a magas vérnyomásra figyelmeztethetnek

A nagyothallás a rohamok között is megmaradhat, roham alatt azonban fokozódik. Oka a labyrinthus betegsége, a hátsó koponyagödör daganata, sclerosis fülzúgás hányinger hányás szédülés magas vérnyomás esetén, nikotinmérgezés, agyhártyagyulladás, alkoholos állapot lehet. E tünetek jelentkezhetnek bizonyos agyi verőerek keringészavara következtében is.

Az egyensúlyérző rendszer bántalma áll a migrénes roham szédülése mögött is. Szédülést idéznek elő különféle agyi betegségek, így daganatok, vérellátási zavarok, vírus fertőzések is, persze olyanok, amelyek a koponyában elhelyezkedő egyensúly-érzékelő rendszert, központot és az azzal kapcsolatos idegsejteket, idegeket, vérereket valamilyen formában érintik.

Kisagyi daganatokban gyakori a szédülés.

A szédülés típusai és lehetséges okai

Nem szabad elfelejtkezni a koponya sérülései, az agyrázkódás után kialakuló szédülésről sem. Az agyvérzés, agyi érelmeszesedés talaján létrejövő szédülés nem forgó jellegű, hányással, rosszulléttel azonban járhat.

Szédüléshez vezethet a túlzott alkohol- nikotinfogyasztás is. Az extrém magas vérnyomás által kiváltott szédülés sem ritka.

Főoldal » Gyógyszer a családban » Hányinger, hányás, szédülés » Szédülés Szédülésről akkor beszélünk, amikor akkor is érzünk mozgást, amikor nincs. Enyhe közérzetrontó szédüléstől a járásképtelenségig vezető szédüléssel kerülhetünk szembe.

Szédülést idézhetnek elő a vérnyomáscsökkentő szerek is. Ennek egyik oka lehet a vérnyomás túlzott csökkenése, de állhat a háttérben úgynevezett orthostaticus hypotonia is. Ez utóbbi esetben a beteg vérnyomása felálláskor hirtelen leesik, ami átmeneti agyi keringészavart idéz elő.

Az orvosnak mindig fel kell hívnia a beteg figyelmét arra, ha egy szernél előfordulhat ez a mellékhatás. Sőt e gyógyszereket általában este, lefekvéskor kezdik szedetni, és kis adaggal kezdve, lassan építik fel a terápiás napi dózist.

Válaszoljon 4 kérdésre és megtudhatja, mitől szédül!

Szédülést okozhat még súlyos vérszegénység, kimerült állapot, kialvatlanság. Talán a magas vérnyomás okozta szédülésen kívül az egyik leggyakoribb oka e panasznak a nyaki gerinccsigolyák meszesedése. Ekkor főleg a fej forgatásakor lép fel a bizonytalanság érzése, de forgó jellegű szédülést is előidézhet az elváltozás. Kiválthatja azonban nyaki verőér-meszesedés okozta szűkület, de szívbillentyű-betegség, anyagcsere-rendellenesség is.

4 lépés a Magas vérnyomás csökkentéséhez

Látászavaroknál, szemészeti elváltozásoknál sem ritka e kellemetlen panasz. A belgyógyászati betegségek közül heveny gyomorhurut, epehólyag-gyulladás, alacsony vércukorszint, mellékvese-elégtelenség is előidézheti.

A szemészeti, belgyógyászati betegségek okozta szédülés inkább bizonytalansággal, labilitásérzéssel, imbolygó járással jár együtt.

A szédülés okai

A szédülés okát mindig érdemes tisztázni. A szédüléssel foglalkozó ambulanciákon a kivizsgálás összetett.

Tartalmaz ideggyógyászati vizsgálat mellett szemészeti, fül-orr-gégészeti, reumatológiai és belgyógyászati vizsgálatot is. A panasz csak az ok pontos tisztázása után orvosolható.

A kezelés pedig attól függ, hogy milyen betegség húzódik meg a háttérben. A korai, alapos orvosi vizsgálat megelőzheti olyan nagyobb baj elkerülését, ami bénuláshoz, súlyos esetekben akár halálhoz is vezethet.